A robotok és a mesterséges intelligencia használata nagyban meg tudja könnyíteni az emberi munkát az élet különböző területein. Azonban, ha egy összehangolt küldetésről van szó, akkor hogyan tudunk arról meggyőződni, hogy két robot biztosan nem csinálja ugyanazt a feladatot és nem pazarolják az energiát, hanem hatékonyan összedolgoznak?
Az MIT kutatói éppen erre a problémára terveztek egy algoritmust, mely a robotcsapatok eredményes együttműködését biztosítja. Az algoritmus optimalizálja az információk és a felhasznált energia közötti egyensúlyt, mely úgy küszöböli ki annak az esélyét, hogy a robot bármilyen pazarló manővert hajtson végre, hogy az csak egy adott információrészhez fér hozzá.
Az eddigi robotikai rendszerek alapját mindig az képezte, hogy nem árt, ha a robot további információkat gyűjt, azonban az információ és az energia közötti kapcsoltot tekintve a kevesebb néha több. Az algoritmus célfüggvénye határozza meg a robot által elvégzendő feladatot, így hatékonyabbá teszi az információgyűjtést és energiát is spórol vele.
Az algoritmus használata a valóságban
Az alap koncepció az, hogy a robotok önállóan generálnak egy sor lehetséges pályát, amelyet követhetnek, majd ezután minden robot javaslatot tesz a pályával kapcsolatban a többi robotnak. Ezután az algoritmus elfogadja, vagy elutasítja az egyes robotok javaslatát, attól függően, hogy az növeli vagy csökkenti a csapat célfüggvényét.
Ez a technika számos területen alkalmazható lesz, a légi megfigyeléstől kezdve, az óceáni küldetéseken át, egészen az új terepek feltérképezéséig, melyek mind a hatékony adatgyűjtésre támaszkodnak.
Az algoritmus tesztelése során még a legrosszabb eredmény is megfelelt a követelményeknek, úgyhogy a kutatók bizakodnak a módszer sikerességében.
A cikk szerzője Blősz Dalma.
A Samsung bejelentette, hogy az év első felében piacra dobja régóta várt mesterséges intelligenciával (MI-vel) felszerelt robotját, a Ballie-t. A guruló robotasszisztens egyesíti magában a mesterséges intelligencia, az okosotthon-vezérlés és a hordozható projektor funkcióit. A CES 2025 technológiai kiállításon bemutatott eszköz jelentős előrelépést mutat a 2020-as koncepcióhoz képest
A mesterséges intelligencia megjelenése a hadviselésben radikálisan formálja át a modern háborúk arculatát. Az autonóm fegyverek fejlesztése komoly etikai kérdéseket vet fel, miközben a nagyhatalmak versenyfutása már elkezdődött.
Már csak pár hónap, és kezdetét veszi Magyarország történetének második űrutazása. Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós és tartalékosa, Cserényi Gyula már nyár óta Amerikában tartózkodik, és az Ax-4 legénységének tagjaival lelkesen készül a nagy kalandra. Beszélgetésünk során betekintést engedtek egy olyan világba, amelyről talán sokan álmodoztak már.
Európa komoly lemaradással küzd a félvezetők gyártása terén, pedig a mesterséges intelligencia 2030-ra akár 600 milliárd dollárral járulhat hozzá a kontinens gazdaságához. Az USA és Kína technológiai dominanciája arra ösztönzi az európai ágazatot, hogy többet fektessenek be az MI-értéklánc egyes területeibe.
Mikor háborúk és külső, nemzetellenes erők munkálkodnak azon, hogy viszályt gerjesszenek a két testvérnép között, akkor kell csak elővenni igazán a kelet-európai nyakasságunk.
Az ukránok több millió órányi drónfelvétel segítségével tanítanák be a mesterséges intelligenciát, hogy segítse őket a harctéren.
A Magyar Kézilabda Szövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága 21 darab határozatot hozott a Debrecen elleni női kézilabda-mérkőzésen történtek miatt.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága elkészítette az NB I következő öt fordulójának menetrendjét.
